A XX. EKE Vándortábor - 17. HONISMERETI TÚRÁJA

 Utazás Tordára

A Tordai sóbánya meglátogatása, városnézés

• ÚTVONAL:- autóbusszal- Alsójára, Borrév, Torda és vissza

                                         - távolság: 70 km

  Az Alsójárai EKE táborból autóbusszal dél felé utazunk a Jára-patak szűk völgyén lefelé 10 km-re fekvő Borrév faluig. Az Érc-hegység felől folyó Aranyos itt fogadja a Jára-patakot mely a maga 57 km-es hosszúságával a legfontosabb mellékfolyója.

  A főútra (DN 65) kiérve balra kanyarodunk és az Aranyos bal partján kelet felé elhagyjuk Borrévet, a Torockó felé vezető műút betonhídját jobbra, majd rövidesen érintjük az Örvénykő nagy sziklatömbjét ami az Aranyosszék és Torockó határa volt szinte 1000 évig. 2 km után a Leánykő szikláját látjuk amit alig 150 éve vágtak át, hogy az országutat megépíthessék. Az országút mellett még néhány helyen látjuk az 1904-1907 között épített, keskeny vágányú vasút elhanyagolt síneit, melyen 1998 október 16.-án ment utoljára a Havasi Mokanica vonat.

  Átmegyünk egy ív alakú modern hídon és kiérünk az Aranyos folyó gazdagon termő és szépen megművelt öntési területére, ahol jobbra Várfalva, előre Aranyos-Rákos, balra pedig Sínfalva és Torda-Szentmihály terül el, a régi Aranyosszék falvai. Áthaladva ezeken a honfoglalás kori falvakon már Torda külvárosában vagyunk. Áthaladunk az új autópálya alatt és rátérünk az E60-as főútra. Balra a Tordai-hasadék sziklaszorosa, jobbra az iparnegyed romjai láthatók. Beérkezünk a Szénatérre, ahool a körforgalmi út felvisz a belváros felé. Mivel a Torda főterét teljesen felújították és egyirányú forgalom van, mi észak felé a volt Jósika Miklós utcán megyünk fölfelé. A 44-es számú ház, a Református parokia előtt megtekinthetjük Petőfi szobrát és az épületet ahova Petőfi Sándor elhozta családját 1841 július 20.-án és itt is hagyta barátja, Miklós Miklós református lelkész gondjaira bízva. Két nap múlva innen indult Bem táborába hol július 31.-én végleg eltűnt.

Torda főtere

                                 

  Tovább megyünk a főutcán bal kéz felől látjuk a volt Ferenc József Főgimnázium épületét, ma Vitéz Mihály Nemzeti Kollégium. Majd tovább haladva jobbra térünk és a Búza utca végén egy gesztenyés liget közepén meglátjuk az Újtordai Református vártemplomot. A vártemplom északi sarkánál jobbra kanyarodunk és egyenesen haladva a Sóbánya alsó bejáratához érünk. Tordán a sóbányászat legalább 3-5 ezer évre tekint vissza, de a föld alatti bányászást II. Endre királyunk által betelepített szász bányászok kezdték el gyakorolni. A XIX. század végén a bányát bezárták. A látogatók előtt turisztikai célokkal csak 20 éve nyílt meg. Az utóbbi 3 évben 6 millió eurós pályázat útján európai szintű turisztikai látvánnyá varázsolták. A polgármester bejelentése szerint 10 éven belül egy új üdülő telepet hoznak létre Sóvirág néven, több szállóda és gyógyközpont és Európában egyedülálló 5 csillagos szállodát építnek a megnyitandó Antal-bányába, arab befektetők több mint 200 millió eurós befektretéssel.

Rudolf bánya

                                             

  A sóbánya bejárása után busszal az 5 emeletes korház előtt lejöve a Domokos-rendi szerzetesek temploma és kolostora mellett haladunk, itt volt valamikor Ó- és Újtorda közötti határ. A kolostort Mária Terézia parancsára építették ugyanis a másik két templom az unitáriusok és reformátusok kezén volt. Innen már látszik a nagy Római Katolikus templom épülete, mely keresztbe áll és lezárja az utána következő főteret. A templom előtti körforgalomból balfelé térünk fel az 1902-ben épült Vígadó, ma városi Színház előtt és néhány dupla kanyaros szerpentinen felérünk a vízválasztó dombra. A középkorban itt állt Udvarnok telke, a sóbányászok kolóniája amit 1668 nyarán égettek fel a török-tatár hadak. 

Rudolf bánya - óriáskerék

  A mostani épületek a háború után épültek, a Tordára betelepülő tanyasi románoknak. Leereszkedve egy szerpentin után már lent is vagyunk a régi rómaiak által művelt sóbányák világában. Jobbra térve a Strand sóstó elé érünk hol a lubickolók tölthetik a nyarat. Mögötte az állatkert várja vendégeit. Az idén már javában folynak a munkálatok a többmillió eurós európai pályázati pénzekből felújításra és bővítésre Európai szintre emelve a régi állatkertre. Ez is része lesz a tervezet több 10 hektáros turista paradicsom részének, mely a tervek szerint Európa egyik legkülönlegesebb szabadidő és egészségügyi komplexuma lesz.

Gazdagok lépcsője - karfa

                              

  A völgyteknőbe kb. 25 sóstó van, melyek valamikor sóbányászat gödrei voltak, tudnivaló hogy a régi időkben tölcsér alakú spirálisan, lépcsőzetesen bányászták a sót felszíni módszerrel. Mikor megunták arrébb kezdtek bányászni, mert itt a földtakaró alig 3-5 m vastag.

  A gyógyszálló beutaltakat és alkalmi vendégeket is fogad, ha előre bejelentik ebédet is felszolgálnak.Végezve a látnivalókkal visszatérünk a városközpontba, ahol gyalog bejárjuk a főteret, vagyis a régi Vallásszabadság teret, mely a tavalyi év folyamán teljesen átalakult sétatér és egyirányú forgalommal.

  A XVIII. századig ezt a teret Erdély főurainak házai díszítették, de az osztrák megszállás megváltóztatta a tradiciókat.

  Elsőnek a Római Katolikus templomot látogatjuk meg, itt kiáltották ki János Zsigmond fejedelem és Dávid Ferenc hittéritő egyessége alapján a vallásszabadságot 1557 június 1.-én, elsőnek Európában itt biztosították a szabad vallásgyakorlatot minden bevett vallás számára. 1568 január 6.-án ugyancsak Tordán a világon először hirdették ki a Tordai országgyülésen a vallásszabadságot törvénybe foglalva.

  A templomból kijövet előttünk egy nagy emeletes ház található, ez a volt Városháza mely 1918 után a törvényszék épülete lett, 2010-ben rossz állapota miatt a törvényszéket elköltőztették és az épület várja sorsa beteljesedését. Tovább haladva előbb a szálloda majd üzletsorok követik. A Transilvania bank épülete sarkán egy szerény tábla található mely azt jelzi hogy ebben az épületben született 1782-ben Jósika Miklós. A ház tulajdonképpen Wesselényi Miklós családjáé volt, de az itt tartózkodó Jósika báró családja megszaporodott. Elénk tárul a Református templom épülete és a mögötte levő karcsú 66 m magas óratornya, ez Torda legrégibb épülete, vele szemben van a Fiskus ház (sóispánok háza) ahova az itt tartott 128 országgyüléskor a magyar királyok, majd az Erdélyi fejedelmek szálltak meg. A templom nyugati bejáratával szemben a 3 éve vissza kapott iskola épülete, itt működik a 12 osztályos Jósika Miklós Elméleti Líceum.

  A piac túlsó oldalán visszatérve az 1944 szeptemberében folyó nehéz harcok során megsérült és helyre állított  házak alagsorán üzletsor alakult ki.

 Visszaérve a Római Katolikus Katedrális mögé még megcsodálhatjuk az iker barokk stílusú házat (1690), majd a Színház elé érünk. Itt működött az Orfeum, melynek a felavatásán Fedák Sári is énekelt.

  Felülve a buszra mely lassan végighalad a főtéren, ennek végén még rátekinthetünk balra a vármegye házára, mely most a Polgármesteri Hivatal előtte Dr. Ioan Raţiu memorandista ügyvéd szobra áll. Végig haladunk az 1978-80-ban épült Szabadság sétányon és máris a körforgalomban vagyunk, ahonnan jobbra térve az E60-as országúton visszatérünk a táborba.                              

                                                                Szerkesztette: Molnár Lajos