Géczi vár-Magyarléta
 |
| Géczi vár (fotó - Pál Gyöngyi) |
Útvonal: autóbusszal a vízimalomig, visszafelé Magyarlétától a táborig. Gyalog: vízimalom, Géczi vár, Magyarléta
Távolság: autóbusszal 20 km, gyalog 7 km
Szintkülönbség: felfelé 300 m, lefelé 200 m
Menetidő: 4 óra
Minősítés: könnyű túra
A táborból Járavize (Valea Ierii) felé indulva, az elágazás után 3,5 km-re leszállunk a vízimalomnál és meglátogatjuk az egyetlen működőképes malmot a Jára völgyében, majd felfele indulunk az úton kb. 400 métert, itt egy kis patak befolyásánál letérünk egy szűk ösvényre (piros folt jelzés). A patak mellett erdőben haladunk 20 percet, (felettünk a várrom, de nem látható), majd egy bozótos tisztásra jutunk, ahol felfele indulunk -akár szekérúton, akár egy ösvényen. Jobbra nézve előtűnik egy sziklaorom a várromokkal, ahova félóra alatt feljutunk. Innen kilátás nyílik a környékre. Utunkat a vár előtti magasfeszültségű vezeték irányában folytatjuk (eleinte 2, majd egy oszlop), hamarosan elérjük a szekérutat, ezen megyünk a tetőig, ahol elhagyjuk az oszlopokat és az úton balra enyhe ereszkedővel Létára érünk ( a vártól 1 óra). Itt autóra ülünk és visszatérünk a táborba.
 |
| Géczi vár - közelebbről (fotó - Pál Gyöngyi) |
Adatok a Létai várról
Géczi vagy Léta vára Magyarlétától délnyugatra, a Jára-patak bal partján található, egy meredek sziklabércen. Egyike belső-Erdély nyugati őrvárainak, mely felügyelte az Erdélyi-Szigethegységből bányászott nemesfémek útját, valamint a tordai só szárazföldi útját is. A szabálytalan négyszög alakú, külső és belső várra osztott erődítmény kezdettől királyi vár volt, az erdélyi alvajdák fennhatósága alatt. Építési ideje nem ismert, oklevelekben 1324-ben fordul elő castrum Letaa alakban. Ettől kezdve sűrűn emlegetik a várurat és alattvalóit. 1404-ben a vár Kolozsvár tulajdona. Léta várából intézték Torda, majd Kolozs megye ügyeit, aszerint, hogy melyik megyéhez tartozott. 1419-ben Zsigmond király a várat és birtokait felosztja főemberei között. Zsigmond halála után Losonczi Dezső, majd Herepei Márk, Erdély alvajdája birtokolja..Ekkor épülhetett nadráglőréses tornya. 1456-ban V. László Hunyadi János mostoha húgának Pongráczné Csolnokosi Klára asszonynak adományozza, ekkor sorolják fel először a vár tartozékait, 15 falut. Később Kolozst és Torockót is közéjük sorolják. A család kihalása után 1501-ben Korvin János herceg birtokolja. A XVI. század folyamán a vár többször cserél gazdát. Többször kerül a Balassák tulajdonába, de 1562-ben, Balassa Menyhárt hűtlensége következtében (átpártol a Habsburgokhoz) János Zsigmond fejedelem tulajdonától erőszakkal megfosztja - ekkor kerül sor a pusztulására: az ostrom idején felrobban, katonáival együtt. Néhány év után a romokat Géczi Jánosnak adományozták, aki Erdély kormányzója volt. A vár 1562-ben ismét elpusztul, ekkor Géczi Zsuzsánna örökölte, ettől kezdve hívják Géczi várnak. A Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt ismét használják, a szatmári békekötés után a várat feldúlják és lerombolják.
A közel 300 éves várrom kedvenc kirándulóhelye a környék, Kolozsvár és Torda turistáinak. A romok megmentéséért az Erdélyi Történeti Múzeum védnöksége alatt 1977 - 1981 között a mai Báthory Líceum és a tordaszentlászlói iskola diákjai ásatásokat végeztek és értékes leleteket tártak fel: fenékbélyegzős cserépedényeket, Szent László király arcképével díszített kályhacsempét, nyílhegyeket, de találtak gótikus és reneszánsz töredékeket is. Ezek alapján körvonalazódott, hogy a vár már a XII. század végén megvolt.
 |
| Megmaradt falrészlet (fotó - Pál Gyöngyi) |
A várhoz több monda társul. Egyike: Géczi beleszeretett egy kolozsvári polgárnőbe, akit várába vitt. A szép nőt férje is szerette, de a rettegett hírű Géczi ellen nem mert fellépni .Egyszer mégis ráveszi magát és eljön oda. Géczi, amint meglátja, elébe siet és kérdi, kit keres? A politikus csizmadia kerülőleg felel: egy asszonyt két füllel. Géczinek tetszett az eszesség, mely nem tett egyebet, mint azt, ha nejét nem adja vissza, adja neki három faluját: Asszonyfalvát, Felső- és Alsófület kárpótlásul. Géczi megadta s a polgár gazdag leve.
Más: Géczinek volt egy nagyon szép felesége. Arra járt egyszer egy varga, munkát keresett. Be is szegődött a várba dolgozni. Amint a varga meglátta Géczi feleségét, beleszeretett. Az asszonynak is megtetszett a varga, s elhatározták, hogy megtartják az esküvőjüket. De a dologból semmi sem lett, mert minden kitudódott. Géczi a feleségét egy távolabbi üres várba zárta, a vargának meg levágatta a fülét. Az egyiket lefele, a másikat felfelé dobta. Ahova a két fül leesett, oda emberek telepedtek. Ahova a varga jobb füle esett, azt a helységet Felsőfülének, ahova pedig a bal füle esett, azt Alsófülének nevezik.(Boldizsár Zeyk Imre gyűjtései alapján)
Mondáit Ricci János is közli, Kalotaszeg, 1995,8. 9 old.Hints Miklós
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése