Czárán Gyula “Szent László körút”-ja nyomában
Útvonal: autóbusszal Koppándig, visszafelé a Tordai hasadéktól a táborig. Gyalog: Koppánd, Túri hasadék, Tordatúr, Szind, Tordai hasadék
Távolság: autóbusszal 62 km, gyalog 15 km
Szintkülönbség: felfelé 200 m, lefelé 50m
Menetidő: 6 óra
Minősités: könnyű (vizes) túra
Vannak kirándulóhelyek amelyekkel igazságtalanul bánt el a természet és az emberek is. Ilyen sorsa van Kolozsvártól 20 km-re, Tordatúr és Koppánd között fekvő csodálatos természeti képződménynek, a Túri-hasadéknak. A Peterd-Szind gerincbe vágott vadregényes sziklaszorost a Dealul Săc oldalából, az Őzek-völgyéből eredő, és az Aranyosba torkolló, a Rákos-patak hozta létre. A Túri-hasadékot kevés turista látogatja, mivel az ismertebb Tordai-hasadék elvonja róla a figyelmet, pedig sokkal vadabb és szépségével nyugodtan versenyezhet vele. A Tordai hasadék messziről magára vonja a figyelmet jellegzetes V betű alakjával, amely jól látható a Feleki gerincen levő Árpád (Peana – 833 m) csúcsról, Tordáról, és az Aranyos völgyében levő Mészkő (Cheia) faluból, míg a Túri hasadék a Torockói-hegyek legészakibb nyúlványába vájt szoros, a Túrtól számított csaknem két kilóméternyi, a Kolozsvár-Torda országúttal majdnem párhuzamos mészkőszurdok, amely az országút magasságából nem is látható.
A hasadék hossza 1850 méter, ferde irányban vágja át a gerincet, s Koppánd irányában, egy kanyargó völgyben folytatódik. A völgy jobb oldalán a Peterdi-tető (667 m), baloldalt a Kőhegy (580 m) és a Koppánd-tető (530 m) emelkedik.
Alsójáráról (Iara) indulunk autóbusszal Borév (Buru) felé, majd az Aranyos völgyén Tordáig, onnan Koppándig (Kopăceni), ez a távolság 35 km autóbuszal. Koppándtól gyalog vágunk keresztül a falun, majd a patakvölgyön a hasadék bejáratáig, ez eddig 5 km út. A hasadék bejárata elötti térség sajnos 1994-től magánterület és beépítették. Más lehetőség nem lévén, áthaladtunk rajta, átmegyünk a patakon, itt még száraz lábbal, és folytattuk útunkat a víz folyásával szembe, felfelé a völgyön, hol az egyik, hol a másik oldalán a pataknak.
 |
| Czárán Gyula emléktábla. |
Túri hasadékot nem lehet száraz lábbal bejárni, legalább tízszer kelünk át a vízen, mivel nem léteznek pallók vagy hidacskák. A síkos és nedves köveken óvatosan lépkedünk, hogy elkerüljük a kellemetlen hideg fürdést a patakban. A szorosnak az alsó része szélesebb és talán a leglátványosabb, mindkét oldalon hatalmas sziklafalak, ellentétben a Tordai hasadék többnyire síma falaival, itt mindha a természet külön kifaragott, kicsipkézett minden sziklaalakzatott. Nemsokára eljutottunk a Czárán Gyula emléktáblához, amelyet az EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület) 1999-ben avatott a hasadékban. Mint tudjuk, Czárán Gyula (1847-1906) az Erdélyi Kárpát Egyesület tiszteletbeli tagja, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és a Magyarhoni Földrajzi Társulat rendes tagja volt, sajnos személye és tevékenysége mégis szinte feledésbe merült. Czárán végigjárva az útvonalat, turisztikai jelzéseket festett, kedvenc kirándulóhelye volt a Túri-hasadék. Fennmaradt műveiben, e vidék részletes leírása is fellelhető, szó van egy “Szent László körut”-ról is, azokról a helyekről, amelyek a nagy király élete és harcaiból vett mondákhoz kötödnek.
“Egy egész mondakör az, amely még most is elevenen él a nép ajkán s szívében, teljes erőben és közvetlenségben, melynek gazdagságát csak a Mátyás nevéhez fűződő mondák s tradiciók múlhatják felül. “ (Czárán Gyula).
De nemcsak Czárán Gyula volt az egyetlen, aki ennek a vidéknek a szépségére felfigyelt, már elötte Orbán Balázs (1829-1890) pontos és részletes leírást készített erről a helyről, valamint egész Erdélyről. Útleírását követve megpróbáltuk felismerni az általa megnevezett helyeket, sziklákat, barlangokat. Czárán írásaiban a Túri hasadék alsó bejárattól középig, a Décsenge csermely árkáig járható az út, onnan egy sziklaszűkület miatt vissza kell fordulni. Orbán Balázs Túrból indult, az illető szakaszt mintegy 100 lépés vízben gázolással győzte le.
 |
| Vízesés a Túri hasadékban |
A kitágult szorosnál a Decsenge csermely ömlik össze a Rákos-patakkal. Itt a sziklatömbök érdekes, furcsa, bizarr alakokat vesznek fel: katedrális, felfele ívelő mutatóujj, Szent László szobra és vára (Czárán Gyula leírása), míg Orbán Balázs Szent-István szobráról beszél. A Kutyák sziklája, csaknem függőleges, megközelíthetetlen sziklarepedéseiben baglyok huhognak és vércsék sivítoznak, nevét arról kapta, hogy e sziklaszál tetejéről szokták a kóborló és kajtár kutyákat ledobni. A Podmolák oldal meredek sziklái közepén a Legények barlangja rejtőzik, ahova egy nagyon meredek ösvény vezet, katonafogdosás idejében a túri legények oda bújtak el.
 |
| A hasadék Túr felé összeszűkül. |
A hasadék bejárata és kijárata közt a szintkülönbség kb. 105 méter, a patak gyors sodrású, több kisebb vízesés alakult ki (a legnagyobb 3 m), ezeket kis, úgymond tavacskák (borbonák) követik, melyek helyenként mélyebbek és lassú áramlásúak. A szoros egész hosszában S betű alakú, Túr felé haladva mind jobban összeszűkül, nehezen haladunk előre, hol a keskeny ösvényen, a sziklafalba kapaszkodva, hol a vízben gázolva, már-már kételkedve abban, hogy elérjük a szoros végét. Kicsit megrémítenek a meredek sziklafalak, járható, kényelmes ösvényről álmodunk. Még néhányszor átkelünk a vízen, és megpillantjuk a hasadék felső végét. Fáradságot feledve, egy újabb élménnyel gazdagabban lépünk ki a sziklaszurdokból, azzal a jóleső érzéssel, hogy sikerült ezt is bejárni. Túrban a faluba érünk, ahol hitetlenkedve nézzük, mire volt képes ez a csepp patak amely itt csörgedez.
 |
| A hasadék a Szind felöli tetőről. |
A Túri-hasadék növényvilágát körülbelül 480-485 növényfaj alkotja, ezek többsége azonos a közeli Tordai-hasadék flóráját alkotó fajokkal. 1952-ben a Turdeana tordai gyár, a hasadék Túr felőli részén egy kőbányát létesített, ezzel a hasadék közel negyed része eltűnt, végre 1994-ben a kőbányát leállítják és a hasadékot védett területté nyilvánítják. Attól fogva a Túri-hasadékban nincs kitermelés, a kőbányászat viszont a mai napig is folyik a szomszédos községben, Szinden.
A szoros bejárása nehéz, 2 – 2 ½ órát vesz igénybe, a Túrból tovább indulunk a szindi kőkitermelés felé a piros kereszt jelzést követve, amely a Jókai 55-ös telyesítménytúra egy szakaszával is egybeesik. Az útunk a hasadék Szind felöli oldalán halad, megcsodálhatjuk fentről is a hasadékot. Egész más szemmel nézzük most, ismerve hogy a mélyben milyen vad sziklakanyont rejteget. Átmegyünk az átjáron az Erdélyi autópálya felett és elérjük a Magyarpeterdre vezető utat.
“A Koppándról Peterdre vezető nagy úton egy fekvése s alakjánál fogva igen érdekes sziklaforrás hívja fel magára az útas figyelmét. Körülötte sehol semmi nyoma víznek; minden száraz; szép zöld vetések és legelők minden felé. S íme a gyepes lejtő közepén egyszerre simára s gömbölyüre kiesztergályozott kis sziklamedencék tűnnek fel, melyekből friss forrásvíz csergedez a két felsőben tömör sziklából törve elő, s úgy csobogva tovább az alsóbbakba.
A nép hite szerint itt szúrta lándzsáját a szomjúságtól gyötört nagy király a földbe és ennek nyomán nyilt meg a felső kis medence s fakadt belőle üdítő ital szomja enyhítésére. És amint sisakját a földre dobá, hogy homlokáról a fáradalmak verejtékét letörölje: a földön az is forrásá vált, s így támadt a sisak alaku másik nagyobb szikla-öböl; míg az alsó kettő László lova patkóinak nyomása alatt horpadt be a sziklába.
A nép máig is Szent László kútjának nevezi e kedves bájos kis tüneményt.”(Czárán Gyula)
A nép hite szerint itt szúrta lándzsáját a szomjúságtól gyötört nagy király a földbe és ennek nyomán nyilt meg a felső kis medence s fakadt belőle üdítő ital szomja enyhítésére. És amint sisakját a földre dobá, hogy homlokáról a fáradalmak verejtékét letörölje: a földön az is forrásá vált, s így támadt a sisak alaku másik nagyobb szikla-öböl; míg az alsó kettő László lova patkóinak nyomása alatt horpadt be a sziklába.
A nép máig is Szent László kútjának nevezi e kedves bájos kis tüneményt.”(Czárán Gyula)
 |
| A Szent László forrás. |
A hagyomány szerint Szentlászló falu keletkezése is Szent László király nevéhez fűződik, a kúnok kezéből kiszabadított foglyok egy része ide telepedett le. Szentlászló és Léta környékén található tökéletes kerek, pénz alakú, csigakövületeket a nép mai napig Szent László pénznek (kő-pénznek) nevezi.
Elhagyva az átjárót az autópálya felett, bal felé térünk, elhaladunk a kőbánya elött és a felszámolt kisvasút vonalán beereszkedünk Szinre (Sânduleşti). Itt megpihenünk egy kicsit, majd továbbmegyünk a Tordai hasadék irányába. Nemsokára már látszanak a hasadék sziklái, szemben velünk pedig a Hesdát patak, mely kilépve Tordai hasadékból nyugatra fordul, hogy Sinfalva után az Aranyosba ömöljön. Elhagyjuk a szekérútat, amely balra fordul Mészkő (Cheia) irányába, mi meg egy fűves, majd erdei ősvényen leereszkedünk a Tordai hasadéki menedékházhoz. Túrból, idáig 3 óra útat teszünk meg.
Itt megpihenhetünk a menedékház mellett, kinek kedve van elsétálhat velünk a hasadékig. A 2010 nyári esőzések sajnos komoly károkat okoztak, két hídat telyesen elmostak, a másodikat és a negyediket, a harmadik kicsit megrongálódott, csak az első maradt épen. Hasonló károkat még az 1975-ös árvíz okozott. A hídak helyreállításán dolgoznak. Ennek ellenére, a Tordai hasadékon átvezető ösvény kényelmes sétaút a Túri hasadékhoz képest, de a szoros sziklafalai itt is lenyügözik a látogatót.
A Szent László monda-körhöz kapcsolódik a Tordai hasadék keletkezésére vonatkozó népi hiedelem is.
 |
| A Tordai hasadék. |
“Magának a nagy tordai hasadéknak a keletkezését is tudvalevőleg azzal magyarázzák e mondák, hogy a kúnoktól üldözött szent király megmentésére repedt szét a hegy csoda módon mögötte s e hirtelen támadt hasadék nyelte magába az őt már-már beérő ellenségeit.”(Czárán Gyula)
A hasadékban tett sétára 1 – 1 ½ óra időt szánunk. Kijövünk a hasadékból, és elindulunk a kanyargós úton felfelé (30 perc) az autóbuszok parkolóhelyéig, 25 km-re vagyunk Alsójárától. Itt autóbuszra ülünk és visszatérünk a táborba.
Leírást összeállította: Pál Gyöngyi
Fotók a Túri hasadékban (2011.07.16)
Videó
A Túri hasadék Koppánd felől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése